Nyomda és Média Szakcsoport

Az Óbudai Egyetem (korábban Budapesti Műszaki Főiskola) Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kara 2005 óta bocsát ki BSc végzettségű nyomdamérnököket. A jogelőd intézményben közel négy évtizede indult meg ezen a területen a felsőfokú képzés.

Gutenberg az első európai nyomdaterméket 1456-ban készítette el a Gutenberg sajtón. Ez a technológia német, olasz, angol közvetítéssel gyorsan terjedt a kontinensen. Magyarországon, Buda városában Hess András 1472-ben megalapította nyomdáját, melyben a 67 oldalas „Chronica Hungarorum” ősnyomtatvány készült. A nyomdaipari termelés és értékesítés, azóta nagy változásokon ment keresztül. A XIX. század ipari forradalmaival a technika százada lett, a nyomdaipar minden területen gyors fejlődésnek indult. Az állami nyomdák mellett számos magánvállalkozás jött létre. A XX. század elején csak a fővárosban közel 150 nyomda működött. A háború utáni társadalmi és politikai változások a nyomdaipart is érintették: a fővárosban és vidéken is viszonylag kisszámú, de nagyhírű állami nyomda működött. A rendszerváltozás után, a privatizáció következtében az országban közel 3000 nyomdaipari vállalkozás üzemel, amely 1-2%-a nagyvállalatnak, legnagyobb részük kisvállalkozás. A minőség igénye, a rohanó technológiai fejlődés beruházási versenybe kényszeríti ezeket, a nyomdaipar egyre inkább komplex szolgáltatássá válik.

A Könnyűipari Műszaki Főiskola 1972 szeptemberében alakult. Kezdetben öt szakon, köztük Dr. Gara Miklós tanszékvezető irányításával a nyomdaipari szakon folyt oktatás. A nyomdászképzés nyomtató és formakészítő szakon zajlott. Néhány évig kiadói területen is folyt képzés. Nappali tagozaton három, esti és levelező tagozaton négy év volt a tanulmányi idő. A tanulmányokat követően sikeres államvizsgát tett hallgatók nyomdaipari üzemmérnöki oklevelet kaptak. Az elmúlt három és fél évtizedben a főiskolai képzés markánsan átalakult. Az akkori oktatási tárca 1992-ben egységes könnyűipari mérnök szakká integrálta a korábbi öt szakot, így a szakok szakirányokká váltak. Átalakult a nyomdaipari felsőoktatás, bevezettük a moduláris felépítést és a kreditrendszert, majd 1995-től minőségbiztosítási, 2000-től médiatechnológiai és könnyűipari környezetvédelmi, 2002-től pedig terméktervezési és termelésirányítási szakirányok is indultak.

A főiskola életében 2000-ben újabb változás történt. Három felsőfokú oktatási intézmény, köztük a Könnyűipari Műszaki Főiskola összevonásával létrejött a Budapesti Műszaki Főiskola, mely 130 éves iparoktatási és 40 éves felsőoktatási múlt¬tal rendelkezett. Az új karok egyike a Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar lett. A karon belül három intézet is működik. Közülük a Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézetben folyik a felsőfokú nyomdai szakképzés, a grafikai kommunikációs képzés.

A felgyorsult technikai fejlődés hatására - a számítástechnika és az informatika térhódításával - a nyomdaipar napjaink történelmének legnagyobb változását éli. A technikai fejlődés hatására egyre több tevékenység kerül ki a szűken vett nyomdaipar kereteiből, egyre több tevékenységet végeznek olyan szakemberek vagy cégek, amelyek a nyomdaiparnak csak bizonyos részterületeivel vannak kapcsolatban. A modern nyomdaipari technológia a tervezéstől a nyomtatásig ma már szinte kizárólag digitális adatokkal dolgozik. Az elmúlt évtizedek változásainak megfelelően - a piacgazdaság igényeinek megfelelően - 1994-től a nyomdaiparban végbement változásokat követve átdolgoztuk a tananyagainkat, és 2005-től újabb korszerűsítést követően a Nyomda és média szakirányon folyik a képzés. A szakmai tárgyak oktatását a grafikai iparban alkalmazott szoftverek (vektor- és pixelgrafikus, kiadványszerkesztő, multimédia-szerkesztő, stb.) és korszerű hagyományos és digitális nyomógépek segítségével végezzük, valamint a Canon Hungary Kft. közreműködésével létrehozott Print Shop, digitális nyomdalaborban.
A kar Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézete hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a hazai nyomdaipar közép- és nagyvállalkozásaival csakúgy, mint a külföldi beszállítók képviselőivel és a nyomdaipar szakmai szervezeteivel. Korszerű berendezéseik működés közbeni bemutatásával és magas színvonalú szakmai előadásaikkal segítik az oktatást.

A szakcsoport oktatóinak kutatási munkája és publikálása kiemelkedő a karon.
A nyomda és média szakcsoport oktatói a közelmúltban több nemzetközi, EU-s projekt résztvevője, fő szervezője volt (IMPMT Master, COST E32, Magyar-Szlovén és Magyar-Szerb TÉT kutatási projektek, EDMM és EDPM Erasmus IP, Moscow State University of Printing Arts diákcsere program).

Az elmúlt években lezajlott átalakulások és összevonások következtében a felsőfokú nyomdászképzés csaknem elveszítette önállóságát, de az országban egyedüli képzésként fejlődőképes maradt.
A bolognai rendszer szerint az első három és fél év oktatása az intézményben történik, ennek végén a hallgatók BSc oklevelet kapnak. Ezt követően a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetemmel közös képzésünkben, további két év továbbtanulás után megszerezhetik az MSc diplomát. Ennek a képzésnek a szakmai részét is alapvetően karunk biztosítja.

A Budapesti Műszaki Főiskola 2009 végén kezdeményezte az egyetemi cím elnyerését, miután teljesítettük a bolognai egyezmény szerinti egyetemi követelményeket. Ezek többek között előírták a BSc-, MSc- és PhD képzéseket, valamint az oktatás minőségét garantáló oktatói minősítéseket is. A 2010 elején létrejött Óbudai Egyetem nem a kutatóegyetemek közé fog tartozni, továbbra is az alkalmazott tudományok területeire koncentrál, beleértve a nyomdamérnökök képzését is.